Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újabb interjú

2008.08.10

Kovács Áron, a Tv2 Popdarálójának házigazdája Duracell nyuszikat megszégyenítő gyorsasággal pörög - egyik műsorából a másikba, csatornáról csatornára és tévéből rádióba. Eredeti végzettsége szerint magyartanár, emellett a hazai karaoke-kultúra megalapítója, zenész és még sorolhatnánk. De hagyjuk is itt abba és vágjunk bele az interjúba.

 

Jó pár évvel ezelőtt te még nagy karaokés voltál. Hogyan indult végül a tévés karriered?  
 
- Na, ez egy nagyon hosszú történet. Akkor kezdődött, amikor még egyetemista voltam: valamiből élnem kellett, úgyhogy fogtam magam és egyszer elmentem egy karaoke-show-ra. Ezeknek a műsoroknak mindig volt egy műsorvezetője, és azt éreztem, hogy én tudnám ezt csinálni. Hangulatot kelteni, másokat feloldani. Kicsit vicces átkötő szövegekkel az előadókat egymástól elválasztani. Vettem a bátorságot és odamentem a cég ügyvezetőjéhez, aki nálam kábé három évvel volt idősebb, és beajánlottam magamat, és a dolog be is jött: az enyém lett az állás. Aztán egy kis idő után eszembe jutott, hogy kellene egy magyar karaoke is végre. Senki nem hitt a kezdeményezésemben, egyedül maradtam vele, de megcsináltam. Teljesen egyedül. Sokan fogadtak ellenem és fitymálták le a műfajt, de ha megnézzük, hol tart most a karaoke hazánkban, akkor jól látszik, mennyire igazam volt. Végigjártam az egészet - hogyan lehet videókat készíteni, szövegeket szakaszosan írni, és akkor még nem volt olyan, hogy DVD-lejátszó: ez a történet nem most, hanem több mint másfél évtizede kezdődött. 
 
Kíváncsi vagyok, ebből hogyan jött a tévézés? 

 
Elkezdtem ezzel az egésszel foglalkozni, és egyszerre csak felkaptak: én lettem az a srác, akinek magyar dalai vannak. A TV2-nek akkoriban indult a Kifutó című műsora, és kerestek valakit, aki a műsor zenei hátterét tudná csinálni. Én biztosítottam a műsorhoz a zenei alapokat, és az egyik forgatáson a folyosón teljesen véletlenül egy beszélgetésnek lettem a fültanúja, hogy szükség lenne egy olyan emberre, aki feldobja a nézőket a felvétel előtt. Na én rögtön oda is mentem, hogy ne keressetek tovább, itt vagyok én, és pont ezzel foglalkozom. Ez akkor még nagyon új dolog volt, akkortájt indult a kereskedelmi televíziózás, én pedig az előző évek tapasztalatából kiindulva csináltam egy bemelegítő show-t az embereknek. Kilenckor belépett egy halom kamasz és nyugdíjas, kilenc óra húszkor már mindenki twistelt és sikoltozott. Az első ilyen sikoltós, emeletleszakadós bemelegítés után felszaladt hozzám a színpadra valaki és megkérdezte tőlem, hogy nem lenne-e kedvem műsort vezetni. Naná, hogy volt, és ezt rá is vágtam a kérdésére. Aztán leszaladt a színpadról. Amikor jöttem lefelé, a többiek megkérdezték tőlem, hogy tudom-e, ki volt ez, nekem pedig fogalmam sem volt. Kiderült, hogy ő volt az MTV vezérigazgatója. Kaptam egy zenei ifjúsági műsort szombat délelőttönként, ez volt a Partizán, ami később Party TV, még később Dzsembori néven működött. 

 

 Nem volt furcsa, hogy egy stúdióban egyedül lököd a poénokat, és nem kapsz rögtön  visszajelzést? 
 
- Először nagyon furcsa volt, mert hozzászoktam, hogy egy-egy poénom után több százan visonganak a nézőtéren, a stúdióban viszont jó, ha egy ember kuncog a sarokban, de arra is rászólnak, hogy zavarja a felvételt. 
 
Elég hirtelen tűntél el a TV2-től... 

- A műsor után nem ajánlottak más lehetőséget, ezért inkább továbbálltam. 
 
Akkor jött a rádiózás? 

- Igen, mentem rádiózni, aztán meg jött az M1 Luxor Show, három és fél évig. Nem volt könnyű műfaj, hiszen nagyon sok szabálynak kell megfelelni egy ilyen jellegű műsornál, de borzasztóan szerettem a stábot, a műsort - mindent. 
 
Miért jöttél el? 

- Nagyon nehéz döntés volt, de amikor felvetődött a Popdaráló, úgy éreztem, meg kell próbálnom. Váltanom kellett. Tényleg rengeteget rágódtam, de végül a TV2 mellett döntöttem. 
 
Visszatértél oda, ahonnan el sem jöttél?

- (nevet) Bizony, úgy néz ki, hogy a TV2 újra felfedezett magának, holott addig is ott voltam. 
 
Melyik műfaj áll közelebb a szívedhez: a rádiózás vagy a tévézés?  
 
- A rádiósműsoromban szabadon megnyilvánulhattam, a tévében ezt sajnos nem igazán lehet megtenni. A rádiózásban azt szerettem még, hogy attól, hogy nem látjuk az embert, sokkal inkább fókuszban van. A tévét a zene, az együttesek és az énekesek miatt élvezem: igazi buli hangulat van. A kérdésedre válaszolva azt mondom, hogy most egy erős egál van, bár ehhez hozzátartozik az is, hogy a Popdaráló előtt a rádió közelebb állt hozzám. 
 
- A Popdarálóban nagyon sokféle zenét hallunk, neked milyen a zenei ízlésed? Őrült rocker vagy?

   
- Már 35 vagyok, így már annyira nem vagyok rocker, hallgatok mást is. Szeretem a Tankcsapda Best of albumát, nagy kedvencem most a Dream Theater, szeretem a Totót, Jimi Hendrix alap, ahogyan a Deep Purple is, de a Nyers zenekar is bejön. Imádom Roy és Ádám Music című számát, hihetetlenül jó. 
 
Nyaralni merre mész? 


- Van egy kisfiam, egy igazi hétpróbás vagány. Be mernék vállalni vele egy kisebb repülőutat, valószínűleg Spanyolország felé vesszük az irányt. De még néhány pár napos csavargás is belefér a nyári szünetbe. Ja, és azért a nyári fesztiválokról sem feledkeztem el: egy-kettőn biztosan lehet rám számítani... 

 

 

-Vikus-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Mester3 Vikus

(Mester3 Vikus, 2008.12.22 00:31)

Kedves Kinga! Kitől, mikor, és milyen zenét kértél??
ha kell vmi írj a mail címemre : vikus169@freemail.hu

nemtom

(kinga, 2008.12.19 15:21)

en zenet kertem es nem irast